2014. március 25., kedd

meg lehet nézni ezt, ami korábbi posztom alátámogatja, ill. a kiváló élenjáró kommentátorokat, akik szintén.

2014. március 21., péntek

Epikus hőbörgések 3. - Sanyi atya fát hasgat


Csattant, reccsent a fa, hussant a balta, csöppent Sanyi atya vájott ráncú homlokáról az izzadság. Roppant egyet Sanyi atya lába alatt a talaj, ahogy csizmája az alig serkenő füvön surrant.
Kihajította Sanyi atya a felhasgatott fát a sufni ajtaján, röppent a fa, kongott a furik, melybe beledobta. Sanyi atya úgy célzott, mint egy magát elunt mesterlövész a hádzsi csecsemőkre Irakban. Pontosan, de nemtörődöm módon.
Sanyi atya hegyen élt, jól élt Sanyi atya. Lelke Uráé. Tett-vett a pitvarban, ahogy azt a jótét lelkek teszik. Sanyi atya minden héten misét ministrált, susogott papi leple, dörögtek szavai, visszhangzott a templom. Sanyi atya a múlt héten vett új fejszét, szép, kétfejű fejsze volt, vastag, sima nyéllel, de Sanyi atya dolgos tenyerét nem törte.
Emelintette a fejsze vaskos nyelét Sanyi atya, csattant a kétfejű baltafej. Légy szállt Sanyi atya izzadt homlokára. Megtörölgette homlokát az atya kis hímzett rongyocskával. De a légy csak zaklatta, mint Loki az isteneknek fegyvert kovácsoló törpét.
Sanyi atya rövidest elveszejtette a fahasgatás kipróbált ritmusát. Hangosan lihegett, fel-le járt tüdeje, pihegett ajka. Dörmögött magában, mint hasmenéses mackó a román havasok közt. S egyszer rosszul ragadta meg a fejsze fokát: belehajította az utolsó darab gyújtóst a furikba: lendítésre emelte a fejszét, lesújtott a kemény tölgyfa görcsös tuskójára: lepattant a fejsze, feldongott a légy, Sanyi atya homlokára hajlott a gyilkos szerszám íve.
Két nap múlva a Borscs magazin tetemes főcímben közölte: Gyilkos légy a hegyen.

amikor már azt hinnéd, érted a művészetet, jön hajdú péter a tévében főzni

2014. március 15., szombat

Epikus hőbörgések 2. - A bárisztát lefitymálják


Kárlosz, polgári nevén Esvány a látte bárban tevékenykedett, amikor egy fogyasztó plöttyent eléje, a bárszék bőrjére helyezve segglyukát.
- Ez a hely fityma – mondta a bevásárlószatyros személy. – És kegyelmed is fityma. – Azzal betuszkolta magát audijába, és tovahajtott.

2014. március 13., csütörtök

Epikus hőbörgések 1. - A fikás csapágy

A következő hetekben epikus hőbörgéssorozatot fogok a blogon közzétenni. Íme az első.

Jómunkás Gyuri megkente a csapágyat. Mutyi Jónás elégedetten bólintott, a tokája rengett. Jómunkás Gyuri megnyalta tenyere recéit, korpás hajába túrt a redvás micisapka alatt. Nem tudták, milyen tragédia rágja magát az ájerbe épp.
Másnap Tén Feri nyitotta a műhelyt, és egyesével megszámolta a tárgyakat, melyek a talajon csellengtek. Tén Feri soha többé nem nyerte el ép elméjét, amikor megpillantotta a csapágyat.
Mutyi Jónás, a műszakvezető egy kiadós kafé latte meg egy tipli után gyorsan battyogott be a műhely kapuján, és vizenyős tekintete az őrjöngő Ferire esett. Jónás nem értette gyenge elméjével, mit motyog Feri. Szólt Jómunkás Gyurinak, aki gatyáját megigazgatva jött be a műhely ajtaján. Feri szavait, melyeket fejhangon ejtett ki, nem sejtették, mit jelenthetnek.
Megvizitálták aztán a csapágyat, s rájöttek, hogy be lett hentergetve takonyba. Vaskos, zöldeslila takony csüngött a csapágyról, és Feri elméje ennek nyomán csattant el, mint pofon három sör után.
Másnap a Borscs magazin terjedelmes főcímben közölte: A rettenetes fikás csapágy.

2014. március 12., szerda

az mit jelent, hogy "A vers szövegének – nyelvtanilag – értelmesnek, értelmezhetőnek kell lennie", ti pleb?

második öszintevers

zsák a homlokra arcra fejre
kitöltse, mit üres csarnok
háló ki nem töm, párna langy öle
lelked ritmusa, édes
málló kapáló elálló lábad görcs gyöke
odagyűlő virágzó rét

nevetni gyűltünk csélcsap madarak
bánni mosolyt, elmosó most szürke ég
szeglete ajkak várárka serdülő szín mosoly ócskaság
test csap a tóba kiált kiálló darabok, kín
hogy nem lát nem ízlel

és végtag végtaggal szív a szívvel
tagadás tagadással

mosom mit mossak víztelen éjjel
kéj-bánat mit mossak szemtelen széjjel
kell nekem nem kell fehéritett álom-itatta
vég bú ha enyém nem más meg ne kapja

szél párnáin felleg-víz a rétre
gyűlő kiáltana szív a szívvel
bűn a bűnnel kapkod és karmol
ki nem tör, meg nem tör kis virágos réten
mániák gyűlnek volt elbeszélések
lecsukódnak az oly éltető rések

2014. március 11., kedd

a versírás legjobb módja az, ha nem akarod kimondani, amit ki akarsz, de mégis kimondod

2014. március 4., kedd

az őszinteség veszte progresszió
a jelentés veszte a kép
az egész veszte a rész

2014. március 3., hétfő

skatyula 2.

ebbe a dobozba dobogó madárszív
ebbe a dobozba hívó kürtök
ebbe a dobozba fájása a voltnak

selyemtakaróba mind, doboz mélyére mind

ebbe a dobozba elvetélt gyermek
ebbe a dobozba nő, kit elvertek
ebbe a dobozba hűs-hideg beszéd

vánkos alá mind, por fedje be mind

ebbe a dobozba vánkos és por
ebbe a dobozba hideg hal és tor
ebbe a dobozba szívtelen zsarátnok

skatyula 1.

bejáratott önjelölt zsurnalisztaként, azt gondolná az ember, t.cím tisztában van a szóelválasztás és a vesszők megfelelő helyre kihelyezésének művészetével.


de, nem.